Címkék

Utolsó kommentek

  • elzee: Ma kóstoltam a bort... 19 éves kora ellenére tökéletes állapotban van, talán még mindig nincs a cs... (2022.12.25. 14:32) Éljen, itt a legdrágább vörös!
  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Alkoholista a Facebookon

Amforabor

Satrapezo 10 Kvevri

2010.10.23. 08:00 - Az Alkoholisták

Ez volt az egyik legmegnyerőbb bor, ami mostanában a poharamba került. És grúz. Grúzia szőlészeti hagyománya bármely más országénál messzebbre nyúlik, és most próbálnak betörni a nemzetközi piacra. A páratlan gazdagságú őshonos fajtaválaszték mellett Grúzia nagy erősségét a hagyományos borászati módszerek jelentik. A fehérborokat – amelyek itt történelmileg fontosabbak, mint a vörösek – rendszerint héjon erjesztik, gyakran nagy agyagamforákban, amelyeket kvevrinek hívnak. Az amforákat a földbe ássák - ez a létező legjobb hőmérsékletkontroll. A bort több hónapos héjontartás után fejtik le. Addigra mély borostyánszínt kap, és az igencsak egyedi illat lehullott almára, fűszerekre és meleg élesztőre emlékeztet. Bármennyire idejétmúltnak hangzik ez a módszer, számos, természetes bor készítésére törekvő nyugat- és középeurópai borász alkalmaz amforákat, pl. Sepp Muster Ausztriában és a híres Joško Gravner Olaszországban.

A Telavi Wine Cellar Grúzia egyik vezető borászata, és mint minden grúz borászat, ők is kísérleteznek az amforában történő erjesztéssel és érleléssel. Amikor 2005-ben náluk jártam, az amforákat még éppen hogy csak elhelyezték a különleges erjesztőtérben. A vörös Satrapezo Saperavi először 2004-ben készült, és az amfora a következő évjárattól került be a borászati folyamatba. A most kóstolt fehérnek, a Satrapezo 10 Kvevrinek 2007 volt az első évjárata. Ez a bor teljes egészében rkaciteliből készült, ami Grúzia vezető fehér fajtája.

A Satrapezo 10 Kvevri messzemenően hozza az amforában készült fehérek jellemzőit: a szín mélyen narancsos-borostyános, az illatban közvetlen gyümölcsösség alig érzékelhető, ám annál komplexebb és intenzívebb: almahéj, aszalt sárgabarack, birs és őszibarack befőtt, fahéj, szegfűszeg, bors, vanília és sok-sok mazsola. Igazából azonban az az érdekes, hogy miben tér el az amforában készült fehérektől általában: a rusztikus fenolos oxidáltság helyett a Satrapezo szép egyensúlyt mutat, sőt elegánsnak mondható, selymes, sima textúrával és elfogadható frissességgel (ezt nem könnyű ebben a stílusban elérni). Miközben sok pályatársa durva, gyümölcstelen és alkoholos, ez tiszta, gyümölcsös és enyhén minerális. Nem puszta kuriózum, hanem teljesjogú bor. Tagadhatatlanul "alternatív" stílusban készült, ám anélkül, hogy feláldozná az ihatóságot vagy a rétegzettséget. Én nagyon kedvelem a grúz borokat, és ha alkalom adódik, szeretek amfora-borokat kóstolni. Ez a bor mindkét kategóriában a legjobbak közé tartozik.

[Wojciech Bonkowski]

Címkék: grúzia satrapezo 10 kvevri amfora

22 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr262392269

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2010.10.23. 08:31:44

Hű, hát ez egy nagyon izgalmas bor lehet... Nekem sajnos még nem igazán volt grúz borokhoz szerencsém.

Vajon honnan jön a vanília ez esetben? Bizonyára nem az új fából :)

Arról van bővebb info esetleg, hogy az amforában tartás mit ad az ízjegyekhez? Esetleg a leírásban gazdagon sorakozó fűszerek némelyike lehet a válasz?

európai 2010.10.23. 09:12:12

Nem hittem volna, hogy egyszer olvasni fogok itt amforaborokról.
Életem egyik legfontosabb, és számomra a legidősebb, valaha kóstolt bora volt az 1911-es BERENGARIA Genuine Old Commandaria - Berengaria, Cyprus
Ezt a ciprusi desszertbort 6 évvel ezelőtt, 93 éves korában ittuk a sydneyi borklubban.
Akkor utánanéztem, életét amforában kezdte, majd hordózták, majd valamikor a 70-es évek elején palackozták. Kiváló bor volt, néha még ma is gondolok rá. Sajnos csak egyetlen palack volt belőle.

steve:: 2010.10.23. 09:52:23

Izgalmas téma! Én nemrég kaptam az Etna mellől egy ilyet: Azienda Agricola COS Pithos Rosso IGT (www.cosvittoria.it/english/vini_pithos.htm), kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz. :)

fiatalborivo 2010.10.23. 10:48:09

Fú, ez nagyon izgalmas cikk, egyből elkezdett kattogni az agyam hogy vajon magyar fajtákkal milyen bor jönne ebből létre, lehetne kísérletezni. Az amforákat vajon milyen erjesztő térben ássák le? Egy pincelukban vagy földfelszínen? Lehet tudni többet a technológiáról, ha valaki ismeri adhatna egy pár soros összefoglalást.
Ja és az amfora az cserépedény nem? Mint a római tál, amiben sütünk. De ha ebben igazam van, akkor az beveszi ugye a vizet, ha földe elássák akkor be kell hogy vegye annak is a páratartalmát, vele az ízjegyeit nem?

steve:: 2010.10.23. 11:02:36

Itt úgy tűnik, hogy földszínen:

www.cosvittoria.it/images/slideshow_large_2.jpg

www.cosvittoria.it/english/images/slideshow_large_1.jpg

www.cosvittoria.it/images/slideshow_large_4.jpg

www.cosvittoria.it/images/slideshow_large_5.jpg

De ez lehet, hogy csak egy marketinganyag :). Azt olvastam még, hogy itt 250-400 literes terracotta amfórákat használnak.

fiatalborivo 2010.10.23. 13:20:50

Meg az vörös törköly volt, nem is fehér.

anarch 2010.10.23. 13:25:25

Ezt a használaton kívüli amfórát Grúziában lőttem egy templomkertben Qareli-ben, a méretarányokhoz van egy másik kép is az egyik épülettel a feleségem blogján:
tomushka.blogspot.com/2010/10/qvevri-marani-georgia.html

Qvevri-nek hosszú hagyományai vannak, találtak XII. századból is egy kolostor udvarán, itt a kép: vinoge.com/istoria/aRdgenili-droTa-kavSiri-alaverdis-monastris-maranSi
Van régebbi is, de erről most így helyből nem találtunk cikket.

Egy helybéli megkérdeztünk és azt mondja a Satrapezo-ról, hogy eléggé helyfüggő. Ahol a képeket lőttem ott pl. kizárólag szőlőt tartalmaz és csak az egyház számára készülő borról van szó. Ami a cikkben szereplő képen van az "ünneplős" bor, asztali beszélgetős illetve eszem-iszom bor, az egyházhoz nincs köze.

A minimum qvevri méret 100 liter, ennél kisebbet csak az egészen speciális borokhoz használnak, a legnagyobb ami elterjedt és ténylegesen is használtak az 2000 liter, de hogy manapság használnak-e még ilyet az passz.

Szocio Pata (kikvogymukblog) 2010.10.23. 13:45:56

Krakkóban nyaraltam, ott most nagyon megy ez, csomó helyen lehetett venni és inni grúz bort. Nagyon ízlett, és az ára sem volt nagyon durva. Nálunk van valahol?

borispán 2010.10.23. 13:59:21

Gondolkodjunk.
Azért az ilyesmit unom:
"Grúzia szőlészeti hagyománya bármely más országénál messzebbre nyúlik, és most próbálnak betörni a nemzetközi piacra."

Kérdem én, hol a francban voltak mostanáig? Az is kérdéses hogy ezután sikerül e? Amforaborral akarnak leverni egy burgundit vagy mozellt?

"Grúzia nagy erősségét a hagyományos borászati módszerek jelentik."

Ku**a nagy erősség lehet ha idáig csak a lengyel piacot tudták bevenni.
Ittam vagy két grúz bort életemben, de a teáikra jobban emlékszem.
Azért hajrá, még 300 év és behoznak mindent, a végén még 20 euroért is el lehet adni őket.

Otthonka.Okoska · http://otthonokosan.blog.hu 2010.10.23. 14:06:20

Meghozta a cikk a kedvemet egy jó kis grúz vöröshöz :)

anarch 2010.10.23. 14:36:05

@borispán: Rövid válasz a kérdésedre: a Szovjetúnióban. Bővebben: amíg a SU része voltak addig az hatalmas felvevőpiacot jelentett, meg sem próbáltak máshova exportálni mert az oroszok úgyis mindent felvásároltak. Utána polgárháború, stb. az oroszok betiltották a grúz termékeket. És ezzel kb. vége volt a dalnak, zero nyugati kapcsolatok, zero marketing, nyugati kereskedelmi ismeretekkel rendelkező embert találni se lehetett, külföldi szakembert venni meg ugye miből. Nemcsak a borászat járt így, de kb minden, teljes alma terméseket hagytak rohadni majd a fákat elöregedni és kipusztulni mert nem tudták eladni. Ami most történik az az, hogy sokan elmentek külföldre, aki tudott és akart az felszedett magára valami ismeretet és van benne valami vállalkozószellem (ugye keleti blokkban ez is ritkaság) az visszament és elkezdtett bizniszelni. De ugye ehhez kell egy generáció.

borispán, nem ismerős ez a történet valahonnan?

gaellic 2010.10.23. 14:39:35

Azert nem mondanam nagyon ujkeletunek a gruz borok tortenetet a vilagpiacon.. Mar 5-6 evvel ezelott tobb nagy volumenu cikket olvastam roluk a Wine Spectator-ben, illetve a fantasztikus gruz brandy-k megtalalhatok olyan helyeken, ahol komolyabb cognac kinalat van.(szinten amforakban keszul)

borispán 2010.10.23. 15:01:32

@anarch: Kis hazánkra gondolsz? Úgy tudom Grúzia alig 2 évvel utánunk startolt, így volt idejük fejlődni és jobban belegondolva, a többszáz féle érdekes borukba, ha sikerül megvetniük a lábukat a nyugati piacokon, akkor akár végleg lekörözhetnek mindenkit keletről. Mondjuk, könnyen el is ronthatják az egész marketing dolgot. (Átvehetik tőlünk azt a röhejes poharas posztert kezdésnek, ha bukni akarnak.)

ISándor · http://szolonaplo.blog.hu/ 2010.10.23. 18:06:28

Magáról az amfórákról van valakinek pontosabb infója? Methogy ha kívül belül mázatlan akkor az bizony porózus és szépen lassan de folyamatosan átengedi a folyadékot (lásd kerámia borhűtő működése)

Mondjuk, lehet, hogy épp ezért ássák le a földbe a hőkontroll mellett, hogy ne veszítsen annyi folyadékot. Persze valószínűleg azért folyamatosan töltögetni kell mert nem lehet elkerülni a folyadékveszteséget egy mázatlan cserépedényben. De pl az is érdekelne, hogy milyen földbe ássák le. Azok a fentebb belinkelt képek a kavicságyban nekem sántítanak kicsit, én jobban el tudnám képzelni hogy agyagos talajba ássák, majd a felső 20-30 cm-t borítják ilyen kaviccsal.

európai 2010.10.23. 21:56:50

Grúzia jó híre a világ másik felére is eljutott. Amforákról nem tudok, csak érdekességként említem meg hogy Ausztráliában legalább 10 borászat készit Saperavit.

Blue Metal Vineyard Southern Highlands
Domain Day Barossa Valley
• Gapsted Alpine Valleys
• Hawkers Gate McLaren Vale
• Hugh Hamilton McLaren Vale
• Oak Words Riverland
• Ridgemill Estate Granite Belt
• Rookery Wines Kangaroo Island
• Symphonia King Valley
• Ten Miles East Adelaide Hills

akov · http://borrajongo.blog.hu 2010.10.24. 12:27:08

Magam vagy 5-6 grúz bort kóstoltam 1 nagyobb pincétől. Nagyon-nagyon meglepődtem, a Separavi nagyon szerethető.

Ne feleddjétek, hogy Grúzia ex-szovjet állam, majd FÁK állam, stb. és század vége is bizonyította, hogy talán nem a legjobb helyen fekszik politikai szempontból. Azért nem hallasz róla, mert kevés ott a tőke, kevés a technologizált pincészet, stb. Viszont van potenciál, megszámlálhatatlan őshonos szőlőfajtával.

Ha valaki pl. a balti államokban jár, könnyen kaphat grúz bort. Viszont, nem árt odafigyelni, mert még mindig sok félédes vörös jön onnan, ami az orosz piacra van pozícionálva.

ambrusqkac 2010.10.24. 13:08:40

Értem én, hogy a lengyel kolléga nem szeret pontozni, de ezt a posztot olvasva igencsak pörög az iránytűm értékelés nélkül. Most akkor ez a bor milyen lehet?

AG 2.0 · http://albertgazda.blog.hu 2010.10.24. 15:39:03

sok grúz bort iszom, itt is írtam talán többről is, meg a saját blogomon is. ha háromból egy elég jó, az már nagyon jó, de nem akaródzik feladni a gyökerek miatt. egészen más az újjászülető grúz borászat szerkezete, mint nálunk, családi pincékről nem nagyon hallani, több száz hektáros nagyok hajtottak végre komoly fejlesztéseket az utóbbi időben. a 90-es években még talán csak a gws tbilvino volt, most már tucatnyit fel tudnék sorolni. leginkább a bolgár irányra hasonlít az övék, külföldi tőke is van bőven. nem hiszem, hogy nagy európa- és világhódítás lenne ebből a közeljövőben, a konfliktusok ellenére felveszi a mennyiség javát az orosz és az egyéb szláv piac. ha valaki grúzra szomjazik, az arbatban talál ezt-azt.

fiatalborivo 2010.10.24. 16:58:06

@AG 2.0: Hát valahogy a kommented elejéből nekem inkább kitűnik az hogy sikeresek lehetnek, nemcsak otthon, hanem külföldön is, ugyanis a sok nagyobb termelő 100 hektáros nagyságrendben tud gazdaságosan termelni, ha akar akkor tud jó alsó, jó közép kategóriás borokat csinálni amiből sok fogy, és képes ezt versenyképes áron adni. Ha meg szükség van nagy borra, 100 €-sra akkor szerintem ezt is be tudják illeszteni a profiljukba, kiválasztanak pár jobb dülőt és elkészítik azon a zászlós borukat ha kell. Ez szeritem egy jól működő rendszer. A gond hogy visszafelé nem működik. Magyarországon van rengeteg kiváló családi pince ahol gyönyörű borok készülnek, de hol vannak a tisztességes alsó és középkategóriás borok tömegével, jó áron? Lehet vannak gondjaik a grúzoknak, de ha igaz amit AG ír akkor ilyen szempontból előrébb tartanak.

AG 2.0 · http://albertgazda.blog.hu 2010.10.26. 07:11:09

@fiatalborivo: egyáltalán nem tartanak előrébb, semmilyen szempontból. a boraik többsége édes vörös, és mennek a szláv piacokra. a nagycégek nem azért jöttek létre, hogy jó borokkal töltsék meg a középső polcokat, hanem azért, hogy kielégítsék a nosztalgiában gyökerező igényeket.

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2010.10.26. 10:45:21

@AG 2.0: "a nagycégek nem azért jöttek létre, hogy jó borokkal töltsék meg a középső polcokat, hanem azért, hogy kielégítsék a nosztalgiában gyökerező igényeket"
Ez a folyamat ismerős valahonnan, bár ilyen szépen mások nem szokták megfogalmazni. Lol Promontorbor. :)
süti beállítások módosítása